Organit Magnézium lombtrágya – 1 liter

2.680 Ft

Leírás

Az Organit Magnézium lombtrágya (EK műtrágya) magnézium-szulfát oldat mikroelemekkel, hiánytünetek kezelésére, termésminőség javítására, a termésmennyiség növelésére. Tápoldatozásban gyökeresítő hatású, a gyökeresítő biostimulátorokhoz hasonlóan.

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által az ökológiai gazdálkodásban felhasználhatónak ítélt készítményei között szerepel.

A magnézium növényélettani jelentősége

A magnézium a növényi klorofill központi eleme, és mint ilyen egyedülálló szerepet játszik a növények anyagcseréjében. Részt vesz a fehérje bioszintézisben, és az energiaháztartásban, enzimek alkotóeleme, valamint katalizátorként számos biokémiai folyamatban nélkülözhetetlen elem. Hiányakor a klorofillképzés zavarának jeleként klorotikus tünetek jelentkeznek.

A magnézium többnyire a levelekben halmozódik fel, de az egyes szervekben tárolódó magnézium aránya fajonként nagyon változik. Egészséges növényben 0,3 %-os koncentrációban mutatható ki. A levelekben a 0,2 % körüli töménység tekinthető kritikusan alacsony értéknek, ez alatt először az idősebb leveleken, majd a középtáji szinten is jellegzetes érközi klorózis alakulhat ki.

A magnéziumot a növény könnyen mozgósítja, ezért magnéziumhiány az idősebb leveleken mutatkozik először. A magnéziumpótlást a tünetek első jelentkezésnél alkalmazni kell.

A növények a termésképzéshez igen jelentős mennyiségű magnéziumot vesznek fel és építenek be.

A magnéziumtrágyázás előnyei

Száraz, meleg időben fontos a magnézium levélen keresztüli pótlása! Általánosságban elmondható, hogy magnézium növeli a gyümölcsméretet, segíti a gyümölcs egyenletes érését, csökkenti a gyümölcshullást, szüret után adva erősíti a rügyeket. További példák: serkenti a burgonyagumó képződését és növeli annak méretét, a paradicsom megfelelő méretének kialakulását, egyenletes érését. Pozitívan hat a szőlőfürttermésre.

A magnéziumhiány tünetei

A legtöbb magnéziumra a a növénynek a hajtásnövekedés időszakában van szüksége. A magnéziumhiánynak alapvetően két tünetcsoportja ismert, de az egyszikű növényeken (csemegekukorica, hagyma, spárga) van egy harmadik megjelenési formája is:

  • A levél széle irányából, egyre nagyobb és egyre élesebben kivehető foltok alakulnak ki, amelyek a levél főerének irányába húzódnak. (A zöldségféléken ritka, többnyire a gyümölcsféléken figyelhető meg.)
  • A levéllemez belsejéből, levélnyél irányából induló, legyező alakú sárgulás, amely először levélerek vagy a levélnyél közelében, a főerek között alakul ki – a legtöbb zöldségnövényen ez a tünet látható, a paprikánál, burgonyánál és a paradicsomnál nehezen, a kabakosok (uborka, sárga- és görögdinnye, spárgatök, patisszon, cukkíni) esetében a káliumtól jól megkülönböztethető.
  • Az egyszikű növények levelein a levélnyél irányából hosszanti irányban először apró pettyek, foltok, majd ezek összemosódásával narancssárga csíkok képződnek.

A színelváltozás először az idősebb leveleken jelenik meg, de eltérően a nitrogén- vagy a káliumhiánytól, ritkán a legalsó, sokkal inkább a középtáji vagy a szár alsó kétharmadának környékén elhelyezkedő leveleken mutatkozik. A sárgás elszíneződésre – ellentétben a káliumhiánnyal – jellemző, hogy a klorózis nem világos vagy fakó sárga, hanem élénksárga, gyakran lilás, narancsvörös tónusú, ennek ellenére a káliumhiánnyal könnyen összetéveszthető. A tünetek idővel – a hiánymértékének fokozódásával – a fiatal levelekre is áthúzódnak.

A magnéziumhiány lassítja a növény asszimilációs és szintetizáló folyamatait (egyetlen ásványi eleme a klorofill-molekulának), zavart okoz az anyagcsere-folyamatokban, a levelekben felhalmozódnak a cukrok, a keményítő. Egyes növénycsoportok esetében a terméscsökkenésen kívül az alábbi minőségi elváltozásokkal is számolni kell:

  • A magnéziumhiány hatására a nitrátreduktáz enzim működése gátolt, ebből adódóan növekszik a termésben a nitráttartalom.
  • Lassul a karotin képződés, ami az „A” vitamin elővitaminja, ebből adódóan csökken a sárgarépa, a sütőtök, a levélzöldségfélék és a gyümölcsök táplálkozási értéke.
  • A cukorrépa, csemegekukorica termésében csökken a cukorképződés.
  • Az anyagcserénél fellépő zavar miatt lassul a fehérjeképződés.
  • Gyengébbekké válnak a sejtfalak, ebből adódóan romlik a termés tárolhatósága, szállíthatósága (pl. burgonya), egyes fajoknál fokozódik a gombás és baktériumos betegségek iránti érzékenység (pl. burgonya, alma, sárgarépa, cékla, petrezselyemgyökér).

A magnéziumhiány kialakulásának okai

Általában elmondható, hogy savanyú homoktalajokon, és barna erdőtalajokon fordul elő magnéziumhiány. Magnézium hiányos talajok fordulnak elő a Nyírségben és Belső-Somogyban (savanyú homokon), de a Duna-Tisza közén lévő meszes homokon is.  Magnézium hiány léphet még fel túlzott öntözésből adódó kimosódás miatt homokon. Magnézium hiányt okozhatnak a kedvezőtlen időjárási viszonyok, pl az egyre gyakrabban jelentkező szárazság.

Magazin cikk: A szárazság és a tápanyaghiány összefüggése, avagy kalandos vízitúra a talajból a növénybe

Nagy adagú káliumtrágyázás illetve az  egyoldalú  foszfor- és kálium trágyázás (NPK) szintén vezethet magnéziumhiány kialakulásához. Zöldségféléknél a K/Mg 3-(4) aránya mondható ideálisnak.

A nitrogén trágyázás hatása: De nemcsak a műtrágyák, a szerves trágyák is okozhatják az úgynevezett relatív hiányt. Nagyobb adagú, főleg éretlen istállótrágyák használata esetén az ammónium-ion (NH4+), mint konkurens, gyorsan mozgó kation szintén akadályozhatja a magnézium felvételét. Ezzel szemben a nitrát-ion (NO3-) kedvezően hatnak a magnézium hasznosítására (szinergisták).

A mész egy bizonyos határig segíti, azon túl akadályozza a magnézium növénybe jutását. Erősen meszes-, illetve nagy adagú meszezésben részesített talajokon lehet számolni magnéziumhiány megjelenésével (ha a talaj mésztartalma meghaladja az 5% szénsavas mésztartalmat).

Általában elmondható, hogy a káliumigényes zöldségek egyoldalú kálium trágyázáskor jelentkezhet magnéziumhiány például gyökérzöldségeken, trágyázási aránytalanságból adódóan. Ugyanilyen ok miatt jelentkezhet magnéziumhiány szőlőn is. Hasznos egy adott területen lévő talaj oldható (felvehető) magnéziumtartalmára vonatkozóan vizsgálatot végeztetni.

Forrás: (Terbe István – Agrofórum Online)

A túlzott magnéziumellátás tünetei nem ismertek!

Organit Magnézium lombtrágya specifikáció

Organit Magnézium beltartalmi értékek

Organit Magnézium lombtrágya adagolási javaslat

Organit Magnézium adagolása

A kezeléseket a tápanyaghiány mértékének megfelelően 2-6 alkalommal lehet ismételni a tenyészidőszak folyamán.

Tápoldatozásban (1-1,5 liter/1000 liter víz) erős gyökeresítő hatású, hasonlóan, mint a gyökeresítő biostimulátorok.

Tilos keverni ásványi olajokkal, lúgos vagy szulfát tartalmú termékekkel.

Eltarthatóság: Eredeti, zárt csomagolásban, száraz, hűvös, napfénytől védett, fagymentes helyen, szabályos növényvédő szer raktárban 2 év.

Munkaegészségügyi várakozási idő nincs.

Növényvédő szerekkel és más termésnövelő anyagokkal történő együttes kijuttatása előtt keverési próbát szükséges végezni! Használat előtt felrázandó!

Gyártó:
Alpha-Vet Kft.
8000 Székesfehérvár, Homoksor 7.

További információk

Tömeg 1400 g